A múlt bennünk él

Egyéb kategória, Helytörténet

A román közigazgatás visszaállítása, a II. világháború végén

Főtéri részlet, a régi városházával (’40-s évek)/forrás: Gherla veche

1944 őszén a szovjet és román csapatok bevonulása következtében Szamosújváron visszaállították a román közigazgatást. A város új polgármestere egy magyar származású ügyvéd lett, dr. Boitor István személyében. A helyi rendőrség parancsnokának kinevezték Vesan Victort, a Polgári Leánygimnázium élére kinevezték Marica Virginiát, az Inasiskola igazgatója Neamțu Grigore lett. A gimnázium élére pedig kinevezték dr. Pick Györgyöt, aki korábban a magyar gimnázium tanára volt.

Diszkriminatív módon, a város katonai parancsnoka, Beldiceanu Ioan dandártábornok kikötötte, hogy a közigazgatásban kinevezett személyek román származásúak legyenek. Csak kivételes esetekben tölthetett be magyar ember közigazgatási pozíciót.

A hatalom átvétele után a város új urainak nem volt könnyű dolguk. A város romokban hevert, a szeptember 19. és október 10. bombázások következtében. Első feladatuk a romeltakarítás, a lakosság élelmezése és a közbiztonság fenntartása.

1945. március 11-én Boitor István polgármester utasítására lecserélték a magyar elnevezéseket a közintézményekről és a város bejárataitól. Ezzel egyidőben a város magyar utcaneveit a két világháború között használt román utcanevekre cserélték.[1]

A háború és a bombázások miatt használhatatlanná rongálódtak az utak, de a városnak nem volt elegendő anyagi forrása ezek javítására, emiatt a városvezetés, a közigazgatási törvény előírásai szerint elrendelte a városban lakó férfi lakosság munkaszolgálatát. A munkaszolgálat ideje 5 nap volt per év, de az öt napból hármat pénzel ki lehetett váltani.[2]

1945 őszén, Szamosújváron is bevezették a kvótarendszert, melynek értelmében a termelők be kellett szolgáltatniuk a termelés egy részét. A beszolgáltatás megtagadása esetén az egész termést elkobozták, illetve pénzbírsággal sújtották az illetőt.[3]

1945 és 1946 között átépítik a bombázások által sérült vasútállomást és a vasúti pályákat, a vasúti szállítás 1946-ban tér vissza a városba.

1946-ban a város labdarúgó csapata újra felveszi a Spárta nevet.

A második világháború után bekövetkezett változások miatt az örmények elveszítik gazdasági erejüket és tömegestől elköltöznek vagy kivándorolnak


[1] VÁROSI ARCHÍVUM:1945-s mappa, 1945. március 11-én kiadott 9. dokumentum

[2] Uo., 1945. július 4-én kiadott szabályzat.

[3] Uo.,1947-es mappa, 2052/1947. május 3. dokumentum

Leave a Reply