A mohácsi csata
A mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom között. A csata a magyar sereg vereségével ért véget. Történetírásunk „nemzeti nagylétünk nagy temetőjeként” említi, illetve a magyar hadtörténelem egyik legtöbbet emlegetett ütközete.
II. Lajos magyar király uralkodásának idején (1516-1526) I. Szulejmán került az Oszmán Birodalom élére, aki a már évtizedek óta sikeresen ellenálló Magyarország meghódítását tervezte. 1521-ben a törökök támadást indítottak a magyarok ellen és elfoglalták Szabács, Nándorfehérvár és Zimony várát. A magyar hadvezér Tomori Pál érsek lett, aki a harcot keresztes hadjáratnak minősítette, így sikerült egy 15.000 fős sereget összegyűjtenie, illetve Szapolyai György és a király seregeivel közösen indultak harcba a török erők ellen, egy körülbelül 24.000 fős haddal.
Hatvanezres török hadsereg
1526-ban I. Szulejmán 60-70.000 fős seregével megtámadta a Magyar Királyságot. A helyszínt a magyarok választották, így hát a fővezérek 1526. augusztus 29-én korán reggel már sorba állították seregüket, az oszmánok pedig délután érkeztek meg a mohácsi síkra. Tomori és Szapolyai két sorban állították fel erőiket, ezzel kockáztatva azt, hogy a törökök bekerítik őket, de a terep miatt az ellenség csak egymás mögött tudta felvonultatni a seregeit. A kalócsai érsek abban bízott, hogy le tudja győzni egyenként a török seregrészeket, így délután 3 óra körül rábeszélte II. Lajost a támadásra.
Meghalt a király
A mocsaras terep miatt a törökök elfáradtak, táborverésre készültek, ezért meglepetésként érte őket a magyarok lovasrohama. Egyes leírások szerint a török gyalogság megfutamodott, de valószínűleg a janicsárok sortüze miatt a támadás befulladt. A mohácsi síkon kibontakozó török túlerő rövid idő alatt visszaszorította a magyarokat, és másfél-két óra után be is kerítette a király seregeit. II. Lajos amikor észrevette, hogy a csatát el fogják veszíteni elmenekült a harctérről, de útközben beesett a megáradt Csele-patak vizébe és nehéz páncélruhája miatt megfulladt.
E csata vesztesége az egyik legtragikusabb a magyar történelemben, ahol a magyar hadsereg háromnegyede megsemmisült, emellett a nemesség és a főpapság számára is szörnyű következménnyel járt, hiszen 16 zászlósúr, 5 püspök, Tomori Pál kalocsai érsek, Szalkai László esztergomi érsek, és végül maga a király is elesett.
Lakatos Andrea
Az elmúlt hónapokban a csata helyszínén, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen zajlott régészeti ásatásokon egyre több tömegsírt tártak fel. A tömegsírok feltárása tisztább képet nyujtanak majd a csatáról. Az ásatásokon készített videót megtekinthetik a magyar honvédség youtube csatornáján:
Leave a Reply