Kornis Boldizsár 1576-ban vagy 1577-ben született, apja a huszti kapitány, Kornis Gáspár volt. Boldizsárnak volt két testvére is, Kornis Zsigmond és Kornis György. Az előbbi bihari főispán, az utóbbinak pedig Kolozs vármegye főispánja volt. A három testvér közül Boldizsár volt a legfontosabb és legtehetségesebb, hiszen már Básta tábornok ideje alatt szerepet vállalt.
Boldizsár és testvére Zsigmond, Báthory András bíboros lengyelországi udvarában nevelkedett, számos más erdélyi fiatallal együtt (pl. Kendy István, Petky Ferenc stb). Elméleti nevelése után Pálffy Miklós dunántúli főkapitány seregében szerzett gyakorlati képzést.
1599-ben visszatér Erdélybe, Báthory András udvarába, majd Mihály vajda ellen harcolt a sellenberki csatában.
1600-ban megnősült és feleségül vette Keresztúry Kristóf kővári kapitány és Körösi Ilona lányát, Keresztúry Katát.[1] Katával együtt megkapja a Keresztúryak által birtokolt szentbenedeki kastélyt is. A kastélyt és a címeres nemesi levelet Báthory István ajándékozta Keresztúry Kristófnak 1573-ban, amikor a dési sókamara ispánja volt. T. Orgona Angelika szerint: „Katának – azt beszélték – százezer forintos hozománya volt; a szentbenedeki kastélyhoz tartozó jószágon 1599-ben négyszázhúsz jobbágy élt.[2]
1601-ben, apja halála után családjával Magyarországra menekült és ott telepedett le, majd 1602-ben visszatértek a szentbenedeki birtokra.
1603-ban Belső-Szolnok vármegye főispánja lett. Egy évvel később, 1604-ben, a Bocskai felkelés kitörésekor Erdély generálisa volt, emiatt azt a parancsot kapta Kassa főkapitányától, Belgiojoso generálistól (Giovanni Giacomo Barbiano conte di Belgiojoso vagy magyarosan gróf Barbiano Belgiosi János Jakab), hogy hogy a székelyek segítségével induljon Bocskai ellen. Kornis Boldizsár nem járt sikerrel ebben a küldetésben, ugyanis a székelyek szétoszlottak és Kornis csapatok nélkül maradt. Ezt követően Giorgio Basta táborába ment és ott harcolt tovább.[3]
1605-ben fejedelemmé választották Bocskai Istvánt. A hír hallatára Boldizsár Prágába menekült.
Bocskai István fejedelem halála után Kornis Boldizsár neve is felmerült, mint lehetséges fejedelem jelölt, de valós eséllyel nem rendelkezett, mert hiába volt nagy vagyona, ha nem volt pártja.[4]
1607-ben visszatért Erdélybe és Rákóczi Zsigmond fejedelem tanácsadója lett. Egy évvel később, 1608-ban kinevezték Háromszék főkapitányának.
1608-ban Kornis Boldizsár elfogadta Imreffy János (Báthory Gábor sógora) javaslatát és elérte azt, hogy az idős Rákóczi Zsigmond átadja a fejedelmi széket Báthory Gábornak. A fejedelem hálából 1608-ban neki adományozta Ördöngösfüzest, majd kinevezte belső tanácsosnak és megkapta a székelyek kapitánya címet is.
1608. október 26-án, a kolozsvári országgyűlés után a fejedelemtől visszakapta Radnótot és Szentbenedeket, 1609-ben pedig megkapta az Erdély generálisa címet.
1609-ben őszén a fejedelem szabad bárói ranggal ajándékozta meg generálisát. A szabad bárói jog azt jelentette, hogy az adományozott birtokok szabaddá váltak a vármegye jogköre alól.[5]
1610-ben Kendy Istvánnal és másokkal (Kornis Zsigmond, Kornis György, Kovacsóczy István, Keresztúri György deák, Torma György, Basa István és Kolosváry János deák) együtt Széken sikertelen merényletet szerveztek Báthory Gábor ellen, majd menekülni próbált, de a fejedelem emberei elkapták és Besztercére vitték, az országgyűlés elé, ahol kihallgatták. A besztercei országgyűlés őt és társait felségsértés vádjával fej- és jószágvesztésre ítélte.
Az ítéletet 1610. július 11-én hajtották végre, amikor Kolozsvár főterén, nagy nyilvánosság előtt kivégezték Kornis Boldizsárt, annak ellenére, hogy Thurzó György nádor megpróbált közbenjárni az érdekében (a linkre kattintva lásd a cikket: https://tortenelmimagazin.com/2020/11/07/a-sikertelen-szeki-merenylet-bathory-gabor-ellen/).
A Kornis Gáspárról (I) szóló cikk elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://tortenelmimagazin.com/2020/11/10/kornis-gaspar-i/
Riti József Attila
[1] Dr. T. ORGONA ANGELIKA: Unikornisok Tündérországban, Budapest, L’Harmattan kiadó, 201, 63. o
[2] U.O, 120. o
[3] NAGY ÍVÁN: Magyarország családjai, Pest 1860, Ráth Mór kiadó, 363. o
[4] Dr. T. ORGONA ANGELIKA: Unikornisok Tündérországban, Budapest, L’Harmattan kiadó, 201, 142. o
[5] UO. 149. o
Leave a Reply