Az örmény iskolák mellett a város magyar iskolát is működtetett, azzal a céllal, hogy a közösség gyerekei elsajátítsák a magyar nyelvet, és hogy bekapcsolódjanak az erdélyi magyar kultúra vérkeringésébe. A magyar iskola, egy hároméves fiú népiskola, amely nem az egyház, hanem a közgyűlés fennhatósága alá tartozott. Az iskola alapítására utaló adat nem található, de Szongott Kristóf monográfiája szerint a városalapítás után nem sokkal már működött.
A népiskolában egészen 1784-ig minden tantárgyat magyar nyelven oktattak az erre alkalmazott magyar tanítok. 1784. július 15-én, a kormányszék által kiadott 5615. számú rendelet alapján a kötelező tantárgyak közé emelték a német nyelvet is. A német nyelv csak hat évig volt kötelező tantárgy, ugyanis 1790-ben eltöröltek a kötelező tantárgyak közül.[1] Az említett tanintézmény pedagógusait is a város alkalmazta és fizette.
Az önkormányzat ellenőrző feladatkat is ellátott az iskola és pedagógusai felett és menesztette az alkalmatlannak tartott tanárokat. Szongott Kristóf, Szamosújvár Szabad Királyi Város monográfiája 1700-1900, II. kötetében megemlíti, hogy a XIX. század elején Benitzky János tanítót menesztette a közgyűlés. Pontatlansággal, durvasággal (verte a diákokat) és vallástalansággal vádolta. Benitzky Jánost kartársa, és az iskola primus docense Gálffi Ferencz jelentette fel a közgyűlésnek, de a panaszlevelet Bénái Simon, Páskuly Emánuel és Sil-Mánug tanítók is aláírták. [2]
Riti József Attila
A cikk szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvssák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:
[1] SZONGOTH KRISTÓF: Szamosújvár Szabad Királyi Város monográfiája 1700-1900, Auróra nyomda, Szamosújvár, 1901, 62. o.
[2] Uo. 66. o.
Leave a Reply