A múlt bennünk él

Egyéb kategória, Népszokások

Lakatos Andrea – Szent Mihály napi hagyományok

forrás: felvidek.ma

A pásztorok elszámoltatásának időpontja

Szeptember 29-én a katolikus egyház Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. Magyarországon, a 18. század közepéig e nap megünneplése kötelező volt. A gazdasági év őszi évfordulójára esik, így hát gazdasági élettel összefüggő hiedelmek, szokások és időjárási megfigyelések fűződnek hozzá.

Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának időpontja is volt. A Hortobágy vidékén ez a nap volt a pásztorok számára a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek, illetve vásárokat tartottak és a pásztorok ilyenkor egészítették ki felszerelésüket. Egyes helyeken e nap reggelén a templom körül gyülekeztek, majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma mellett kötötték meg az új szerződéseket. A pásztorok Csíkban még ma is ekkor térnek vissza a havasokról a jószággal. A juhászok ilyenkor adják át a juhokat a gazdának, s kapják meg a bérüket. A cselédfogadás egyik időpontja is volt egykor.

Időjárásjósló nap

Időjárásjósló napnak is tartották, mert ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor kellemes meleg ősz várható.  A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha e nap éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél igen komoly telet ígér.

Szent Mihály-napra vonatkozóan számos, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes, mint például:

  • Szent Mihály lova deres, behozza a telet!
  • Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél.
  • Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.
  • Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.
  • Szamosháton pedig azt mondják, hogy aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kérnek tanácsot.
  • Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere.
  • Úgy is mondják, hogy „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet”.
  • A palicsiak szerint, ha a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.

Szent Mihály napjára már megforr a déli szőlőhegyek – az évi átlagnál korábban szüretelt – szőlőinek bora. Ezért hívták a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban fontos napot. Sok helyen, elsősorban az Alföldön és Eger környékén, Szent Mihály napja a szüret kezdetének az időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak.

Ezzel a nappal kezdődött az őszi munkák időszaka

Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. “Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” – sóhajtották ilyenkor már a hajdani fiatalok a közelgő fárasztó napokra gondolva, búcsúzkodva a két jeles dátum között eltelt nyáridőtől.

Ekkor kezdődik a lakodalmak őszi időszaka. A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a sok vendég befogadására.

Fesztiválok és ünnepségek időszaka

Szent Mihály ünnepe napjainkban is fontos tradíciókat követ. Ebben az időszakban rengeteg hagyományos fesztivál kerül megrendezésre. A falvakban főzőversenyeket rendeznek, továbbá bornapokkal, vásárokkal, mulatságokkal ünneplik az ősz beköszöntét. Ilyenkor számos családi, kulturális, hagyományőrző, valamint közösségépítő programra kerül sor. Szent Mihály napján a hazai kézműves termékeké a főszerep, a vásárokban különféle hagyományos portékát vásárolhatnak az érdeklődők. Az ünnep jellegzetes eleme továbbá a tradicionális tűzgyújtás, amely az említett programok fő attrakciója.

A Szent Mihály-napi szokások jelentősek a hagyományőrzés szempontjából, ugyanis a múlt kulturális örökségének fenntartása minden közösség számára lényeges. Éppen ezért napjainkban is kiemelkedően fontos az ehhez hasonló tradíciók követése.

A cikk szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvssák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:

http://tortenelmimagazin.com/wp-content/uploads/2020/10/4.-szam.pdf

Leave a Reply