A város katonai parancsnoksága azonnali hatállyal visszaállította a magyar gimnáziumot, megtartva azt a struktúrát, amiben a román gimnázium működött, négy gimnáziumi és négy kereskedelmi osztállyal.
1940. szeptember 25-én, a katonai parancsnokság eskütételre hívta be a tanárokat. A régi gimnáziumból átvették Matyasovich Ference Schramkó István, Klee Heinz és Babos Béla tanárokat, valamint visszahívták az Karácsony Mihály iskolaszolgát. A tanári kart kibővítettek a szamosújvári Gabányi Jánossal, valamint Kolozsvárról kiküldött tanárokkal.
1940. október 18-án kezdte meg működését a Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola, így 21 év után újra lett magyar gimnáziuma a városnak.
1940 októberében, 40 cserkészújonccal, megkezdte szervezkedési munkáját a cserkészmozgalom, Gabányi János tanár irányítása alatt.
1940. november 30-án a Magyar Párt szamosújvári szervezete létrehozta Magyar Társaskört, melynek avatásán nagyszámú közönség vett rész. Azzal a céllal jött létre, hogy megerősítsék a lakosság magyarság öntudatát. A társaskör alapításában fontos szerepet játszottak Király Endre, dr. Lénárd Bálint, Lőrinc János református esperes és Lokody Gergely romai-katolikus ferences plébános.[1]
1940. december 5-én Horthy Miklós kormányzó névnapja alkalmával nagy ünnepséget szerveztek a város Főterén, a városháza előtt. A város fiatalsága fáklyás felvonulást szervezett. Vitéz Horváth Kázmér polgármester pedig felszólalt az egybegyűlt lakosság előtt.
A cserkészcsapat műkődési engedélyét december 10-én kapta meg, és felvette a 386. számú „Czetz János” cserkészcsapat nevet. Ezt követően megkapta az egykori Congri román cserkészcsapat vagyonát.
1941. június 20-án a helyi közösség kérésére, nagy nehézségek árán, Szamosújváron létrehoztak egy új óvodát, amiben 100 gyerek tanulhatott.[2]
1941. május 11-én ünnepélyes keretek között, a város tiszti és tisztviselő kara, valamint a szülők előtt 52 cserkész tett fogadalmat. Ezen alkalommal Szabó Zoltán főhadnagy irányítása mellett a város melletti Hétkereszt hegyen a dési cserkészekkel közösen hadijátékot szerveztek, melyet a szamosújvári cserkészek nyertek meg.[3]
1941. szeptember 6-án a Városháza nagytermében a szamosújvári és a környék asszonyai létrehozták az Egyesült Női Tábor helyi szervezetét. A tábor melynek 6 ezer tagja volt a térségben karitatív eseményeket szervezett. Nyári gyerekotthon működtetett, 60 gyerekkel, az árvízkárosult családokat és rászorultakat segítették. A tábor helyi szervezetének elnöke gróf szentegyedi és cegei Wass Albert édesanyja, gróf szentegyedi és cegei Wass Endre felesége, báró Losonci Bánffy Ilona lett. Ügyvezető elnöknek megválasztották a járási főszolgabíró Kabdebó Gerő feleségét. A leánycsapat elnöki tisztességet pedig Jeszenszky Irma töltötte be.[4]
1941 szeptemberében az Egyesült Női Tábor szamosújvári járási szervezetének negyven tagja vett részt az Egyesült Női Tábor országos konferenciáján, Budapesten.[5]
1941. december 14-én a város Főterén felavatták a hősök emlékére állíttatott obeliszket. Az avatással egyidőben Széchenyi emlékünnepet is szerveztek, amin gróf szentegyedi és cegei Wass Albert író is felolvasott. Az avatáson nagyszámban részt vett a városi lakosság is.[6]
1941. december 21-én megalakult a gimnázium sportköre asztalitenisz, torna, labdarúgás és röplabda szakosztályokkal.
1941 szeptemberében Babos Béla vezetésével, a honvédelmi minisztérium 558017/1941 rendelete alapján megalakult a levente egyesület.
Az 1941-1942-es tanév új igazgatóval (Rácz József) és pár nap késéssel kezdődődött. A késői kezdés fő okozója az iskolában zajló javítások voltak. Ebben a tanévben több probléma zavarta meg az iskola zökkenőmentes működését. Több tanárt behívtak katonának, ezért az órarendet módosítani kellett, februárban pedig fahiány miatt tanítási szünetet kellet kihirdetni.
1942 májusában, Yoshinaka Wataro, a budapesti japán nagykövetség katonai attaséja erdélyi kőrútjának állomásaként megállt Szamosújváron is, ahol gróf Bethlen Béla kormánybiztos kíséretében meglátogatta az örmény-katolikus székesegyházat és a benne lévő Rubens festményt.[7]
1943-ban az iskolában létrejött az Aerokőr melynek célja, a tanulók szórakoztatása mellett az volt, hogy ismertesse velük a repülés titkait.[8]
1943. december 14-én a Főtér rendezési munkálatai közben az örmény-katolikus székesegyház bejárata előtt több örmény sírt találtak. A kolozsvári Nemzeti Múzeum korabeli igazgatója dr. Roska Márton és tanársegédje Novák József végezték az ásatásokat és feltételezték, hogy a sírhelyek egy korábbi fatemplom temetőjéhez tartoztak.[9]
Az 1943-1944-es tanév elején Száva Kristóf és Jancsó Gyula tanárokat besorozták katonának, Kollonay Zoltán személyében pedig új igazgatója lett a gimnáziumnak.
A háború alakulása miatt az iskola egyes részeit katonai célokra lefoglaltak, egy ideig pedig katonai korház is működött az épületben, emiatt a tanévet március 31-én kellett lezárni.[10]
1944. október 10-én reggel tíz órakor a szovjet és román légierő újra bombázta a várost, melynek következtében teljesen megsemmisült a vonatállomás és környéke, súlyos károkat szenvedett a gimnázium épülete és több főtéri épület. A bombázásról többet az alábbi linkre kattintva lehet olvasni: (https://tortenelmimagazin.com/2020/10/10/szamosujvar-bombazas/).
1944. október 13-án kemény harcok következtében elesett Szamosújvár és környéke, a román meg a szovjet csapatok bevonultak a városba és visszaállítottak a román közigazgatást.
[1] MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR: Magyar Távirati Iroda, 1940. december 2-án kiadott értesítés, https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJEQVRBQkFTRSI6IFsiTU5MX01USSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlN6YW1vc1x1MDBmYWp2XHUwMGUxciJ9&per_page=20 (2018. augusztus 6).
[2] Uo., 1941. június 25-én kiadott értesítés.
[3] A szamosújvári M. Kir. Állami 4 osztályos gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1940-41. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár, 1941, 52. o.
[4] MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR: Magyar Távirati Iroda, 1941. szeptember 6-án kiadott értesítés, https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJEQVRBQkFTRSI6IFsiTU5MX01USSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlN6YW1vc1x1MDBmYWp2XHUwMGUxciJ9&per_page=20 (2018. augusztus 6).
[5] Uo., 1941. szeptember 20-án kiadott értesítés.
[6] Uo., 1941. december 10-én kiadott értesítés.
[7] Uo., 1942. május 28-án kiadott értesítés.
[8] A Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1942-1943. iskolai évről, Turul Könyvnyomda, Szamosújvár 1943, 22. o.
[9] MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR: Magyar Távirati Iroda, 1943. december 14-én kiadott értesítés¸ https://library.hungaricana.hu/hu/search/results/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJEQVRBQkFTRSI6IFsiTU5MX01USSJdfSwgInF1ZXJ5IjogIlN6YW1vc1x1MDBmYWp2XHUwMGUxciJ9&per_page=20 (2018. augusztus 6).
[10] A Szamosújvári Magyar Királyi Állami 4 osztályos Gimnázium és Kereskedelmi Középiskola (II—III évfolyama: felső kereskedelmi iskola) évkönyve az 1943-1944. iskolai évről, Turul könyvnyomda, Szamosújvár, 1944, 9. o.
Hamarosan megjelenik az Iskolai Történelmi Magazin legújabb száma, de addig az alábbi linkre kattintva elolvasható az utolsó lapszáma:
Leave a Reply