Helytörténet

Árpád-kori építmények Kolozs megye északi részén

Kolozs megye számos településén vannak Árpád-kori emlékek. Jelen írásomban megemlítek párat a megye északi részéből.

Szamosújvárnémeti Árpád-kori temploma

Szamosújvárnémeti református templom/Wikipédia

A ma teljes egészében románok által lakott település központjában egy XIII. századi, Árpád-kori és román–gótikus stílusú templom szentélye található, amit átalakítottak református templommá. Az eredeti római-katolikus templomot Szent Benedek rendjének tulajdonítják. Az egykori templom hajóját 1843-ban lebontották. A templomot a szamosújvári reformátusok használták egészen 1877-ig, amikor befejezték a szamosújvári református templom építését.

            Az épület északkeleti támpillérjébe római sírköveket építettek be. A szószéket Kerekes Mihály faragta, 1805-ben. Feltárás során az északi fal vakolata alatt az utolsó ítéletet ábrázoló freskótöredéket találtak. A templomnak tornya nincsen, de mellette áll egy harangláb.

Bálványosváralja

Bálványosváraljai református templom/Wikipédia

A települést 1291-ben említik először Balwanius néven. A falu melletti Várhegyen magaslott Bálványos vára, amit a XVI. században lebontották, köveiből pedig felépítették a szamosújvári várat. Református temploma Árpád-kori, 1260 körül építhették. Széles ablakai megőrizték középkori formáikat. Tornyát a XV. században építették, majd 1643-ban, I Rákóczi György támogatásával felújították. Umling-műhelyből származó barokk templomi bútorzatból csak a szószékkorona maradt meg. A kőszószéket Sípos Dávid faragta, 1765-ban.

Szék

Fontos település volt, az idők folyamán, sóbányája miatt és városi rangot kapott. Református temploma 1291-ben épült és Közép-Erdély egyik legjobb állapotban megőrzött Árpád-kori temploma. A háromhajós templom látszólag kiválóan megmaradt eredeti állapotában, de szemmel láthatóan őrzi a bővítések és újjáépítések nyomait.

            A hatalmas, bordás keresztboltozattal fedett szentély igényes kőfaragvány-anyaga a kerci műhelyhez kötik. A kerci ciszterci kolostort építő mesterek, Erdély számos templomán használták a kolostor épületének alaprajzi sajátosságait, faragványait, és meghonosították ezáltal az érett gótikus stílust.

Az Árpád-kori református templom/Forrás:
ROYALFilm Studio – Youtube

Bonchida

A XII. században épült bonchidai református templom az egyik legrégebbi Árpád-kori építmény Erdélyben. Többször átalakítták, de mai napig őrzi XII – XIII. századi elemeit. A kéthajós templom nem rendelkezik toronnyal, de mellette egy fából készült harangláb található.

Néma

Kolozs megye északi részén található Árpád-kori emlékek közül az egyik meglepőbb a Szamosújvár melletti Néma falu kis református temploma, amely a XIII, században épült. A templom 11×5 méteres, melyhez egyenes záródású szentély csatlakozik. A szentély egykor keresztboltozattal volt fedett. A szentélyben több rétegben láthatóak az egykori freskók, melyekre restaurálás hiányában az enyészet vár. Kis mérete ellenére ez egy értékes emlékmű, amely a gótikus építészet ciszterci szakaszát szemlélteti.

            A templomnak nincs tornya, mellette áll egy háromlábú rossz harangláb két haranggal, melyek közül az egyik a XVII. századból származik.

Ördöngösfüzes

Az ördöngösfüzesi református templom csak részben tartalmaz Árpád-kori elemeket. A templom régi falai a román kori építkezésből származnak. A sima falakat egyszerű résablakok törik meg. Gótikus kori emlékeiből máig megmaradt a déli kapu, valamint a szentély keresztboltozata.

Az írás megjelent az Iskolai Történelmi Magazin augusztusi számában. A lapszám elolvasható az alábbi linkre kattintva:

https://iskolaitortenelmimag.files.wordpress.com/2020/09/3.-szam-1.pdf

Leave a Reply