Az angolszász világban és az Egyesült Államokban február 14-én ünneplik Bálint-napot (vagy más néven Valentin-nap), pontosabban a szerelmesek napját. Szent Bálint nemcsak a szerelmesek védőszentje, hanem a lelkibetegek és az epilepsziával élőké is. Magyarországon és Erdélyben csak szórványosan alakult ki kultusza.
A tömegmédia hatására, az utóbbi évtizedekben Kelet Európában is egyre nagyobb népszerűségnek örvend a szerelmesek napja. Erdélyben vallási eredete elhomályosult, kevesen tudják, mit is ünnepelnek. Sokan annyit tudnak csak, hogy a szerelmesek napja van.
Ki volt Szent Bálint?
A Wikipédia szerint Római Szent Bálint (latinul: Valentinius) a III. században élt Rómában és áldozópap volt, aki keresztényüldözések alatt mártírhalált halt.
II. Claudius Gothicus római császár megpróbálta eltéríteni keresztény hítétől, de Szent Bálint babonaságnak tekintette a pogány szertartásokat. A feldühödött császár, egyik tisztjének, Asternek megparancsolta, hogy végezze ki Bálintot. Aster viszont a szent hatására keresztény hítre tért, ugyanis meggyógyította vak lányát, így II. Claudius Gothicus, a Flaminius kapunál őt is és Bálintot is megölette.
„Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt. Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Eszerint egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hisz, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságod tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.”
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
A III. században két Szent Bálint volt: Római Szent Bálint és Terni Szent Bálint püspök. Idővel a két személy alakja összemosódott, egyes történészek pedig a két személyt egynek tekinti.
A legenda szerint Bálint püspök titokban, keresztény szokás szerint, megeskette a szerelmes párokat és ez azért is volt rendhagyó, mert a római törvény tiltotta a férfiaknak a katonai szolgálat előtti házasságkötést.
A Bálint-nap előzményei
A Bálint-nap körüli napokon két vallásos ünnep is létezett az ókori Rómában: a Faunalia (február 13) és a Lupercalia (február 15).
Faunalia: Faunusz ünnepe (a görög mitológiában megfelelője Pán). Faunusz a pásztorok kecskeszarvú, -lábú, és -farkú istene volt. A kecske-, a birkapásztorok, a halászok és vadászok védője.
Lupercalia: A papok a nőket kecskebőrből készült szíjakkal ostorozták, hogy a rituális verés tisztulást és termékenységet hozzon, valamint kiengeszteljék, a rosszindulatú, farkas alakú Lupercusz istent. Ugyanekkor a lányok Juno (Jupiter főisten felesége, a házasság istennője és védelmezője) templomába mentek, hogy a papnők megjósolják jövendő férjüket. A férjek pedig virágot ajándékoztak feleségeiknek.
Idővel a két római ünnep és a február 14-én ünnepelt Szent Bálint-nap összemosódott és kialakult a manapság ismeretes szerelmesek napja.
A szerelmesek napjának, mai formájának eredetét a XV. századi Angliában kell keresni, ugyanis az említett korban a szerelmes párok kisebb ajándékokat vagy költeményeket küldtek egymásnak. A Bálint-napi virágküldés is a XVII. századi Angliából származik.
Végezetül pedig megemlíteném, hogy a népi időjóslat szerint, ha ezen a napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz az évi termés.
RJA
Leave a Reply