1890. december 29-én zajlott le a Dél-dakotai Wounded Knee elnevezésű patak partján az utolsó nagy indián mészárlás, amikor az amerikai hadsereg 350 – 400 lakota, sziú és hunkpapa indiánt kegyetlenül lemészároltak. Az indiánok között gyerekek és asszonyok is voltak.
A bennszülött amerikaiak elleni utolsó nagy mészárlás előzményeként 1890. december 15-én az indián rendőrség önkéntesei, az amerikai hatóságok buzdítására letartoztatták és kivégezték a legendás sziú indián törzsfőnököt, Ülő Bikát (Tatanka Ijotake, vagy angolul Sitting Bull).
A hír hallatára óriási lett a felháborodás a rezervátumban. Spotted Elki sziú törzsfőnök a Pine Ridge rezervátum déli részére vezette az indiánokat, hogy védelmet keressenek. December 28-án az amerikai hadsereg lovassága elfogta az amerindiánok csapatát és a Wounden Knee patak mellé vezették őket, ahol a katonák sortüzet zúdítottak rájuk és mindegy 350-400 indiánt megöltek.
A mészárlásban besegített az amerikai tüzérség is, amely könyörtelenül szétlőtte a sziú tábort.
Ülő Bika halála és a Wounded Knee-i mészárlás elfojtotta a Szellemtánc megmozdulást és ezzel végleg lezárult az Indián Háború.
„A Szellemtánc egy körtánc volt, melyben a kifestett és rituális öltözetben táncoló indiánok transzban, hitük szerint az elhalt rokonaikat keresték fel. A szellemtánc a régi indián hitvilág és a kereszténység ötvözése.”
Leave a Reply