1638 július 5 – I. Rákóczi György fejedelem a szamosújvári várban mulatott.
1728. július 20 – Az alig megalapított városban kiütött a tűzvész.
1773 – II. József császár Szamosújvárra látogatott (akkor még trónörökös volt), a Dániel Todorán házban szállt meg három órát. Ott is reggelizett.
1784. július 15 – A népiskolában kötelezővé tették a német nyelvet.
1840 – Nagy szárazság volt. Alig július végén esett az eső
1855 – A börtönben kitőrt a kolera járvány.
1894 – a város eldöntötté, hogy az állam 1000 éves fennállásának tiszteletére a Szamosújvár városi örm. kath. algymnasiumát, főgimnáziummá alakítja. Így jött létre a Szamosújvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium.
1902 – Kádár János, történész lett az Állami polgári leányiskola igazgatója.
1925. július 9 – Nagy vihar sújtotta a várost, kárt okozott az állatokban és az erdőkben.
1945 – a városvezetés elrendelte a férfiak munkaszolgálatát, azzal a céllal, hogy csökkentsék a károkat és újjáépítsék a várost. A munkaszolgálat ideje 5 nap volt per év, de az öt napból hármat pénzel ki lehetett váltani.
1948. július 1 – A kommunista városvezetés létrehozott egy helyi érdekeltségű gazdasági szervezetet, mely a Progresul nevet viselte és magába tömörítette az államosított gazdasági érdekeltségeket. gazdasági szervezetet, mely a Progresul nevet viselte és magába tömörítette az államosított gazdasági érdekeltségeket.
1958. július 14-én zajlott le a szamosújvári börtönlázadás, amikor az iszonyú börtönkörülmények miatt a 86. szoba fellázadt, majd a lázadás futótűzként terjedt el az egész börtönben. A lázadók jobb körülményeket, illetve a szadista Petrache Goiciu, börtönigazgató lemondását követelték. A lázadást brutálisan visszaverték és több száz embert halálra kínoztak.
Leave a Reply