Barlangsírok Kerlésen
A Bethlen barlangsírok Kerlés után, a Sajósárvár fele vezető 151-es megyei úton találhatóak meg. A Bethlen családnak már a 17. században voltak birtokai Kerlésen, majd később maga a település is a család tulajdonává vált. 1803-ban gróf Bethlen Lajos átvette a birtokot nagybátyjától, gróf Bethlen Gergelytől. Bethlen Lajos úgy döntött, hogy kastélyát a falu közelében lévő domboldalra építteti fel, ahol házak álltak. Ezeket lebontotta, és felépítette őket a jelenlegi falu főutcájába.
A kastély építkezési ideje
Az építkezés 1808 és 1810 között zajlott le, 90 ember munkájának eredménye és több mint 100 ezer forintba került. Gróf Bethlen Lajos 1804-ben vette feleségül gróf Bethlen Klárát, ezután kezdett bele az építkezésbe. A kastély Erdély egyik legszebb klasszicista kastélya lett, a gróf az építészet és a kertművészet rajongójaként vagyona nagyrészét belefektette kastélya szépítésének A gróf Bécsből hozatott bútorokat, a fegyvertárát és szobrokat. A főépület egy földszintes kastély volt, melynek homlokzatán négy ión fejezetes oszlopra támaszkodó timpanon volt. Ezt egy ballusztersor zárta, illetve az oldalhomlokzatokon lévő attikát (az épület főpárkánya fölötti mellvédszerű fal, mely lehet tömör vagy áttört jellegű, díszítőelemszerű) antik mitológiai szereplők szobrai voltak ábrázolva. A főhomlokzaton a következő három betű jelent meg: “C.L.B.”, amely Comes Ludovicus Bethlen monogramját jelképezi, ez alatt pedig egy idézet állt: „Delicias homini quales latura ministret / Prospice et exemplo gaudia misce meo”. A homlokzaton szerepelt egy emléktábla a következő felirattal: „Építtette a barátságnak szentelte G. Bethlen Lajos MDCCCXIII”, viszont vannak leírások, amelyekben az 1808-as dátum jelenik meg.
Az 1848-as pusztítás
A kastélyt és körülötte kialakított parkot viszont csak korabeli festményekből és írásokból ismerik, hiszen több pusztítás érte, így csak az egykor parkhoz tartozó kripta maradt meg. 1848. október 15-én fellázadt románok támadták meg a kastélyt, feldúlták, és Bethlen Lajost pedig meghurcolták. A gróf 1850-es években tért vissza feldúlt otthonába, majd azt javítgatni kezdte.
Barlangsírok
Életrajzában Bethlen Lajos feljegyezte, hogy a sziklába egy 32 öles alagutat vágatott, melynek mélyében megalakította kriptáját és elhelyeztette a három párkát (akik fonják, kimérik, majd elvágják az ember életfonalát) ábrázoló szoborcsoportot, amely Joseph Schmelzer szobrász munkája. A barlang kialakításának munkálatai két és fél évig tartottak, a kripta bejárata felett látható 1818-as évszám látható. A barlang szájához közeli üregben egy remetelak volt berendezve, ettől távolabb többméteres magasságban a barlang kijárata látható, amitől egy ösvény vezetett le a bejárat szintjére, ami már nem létezik.
A barlangsírok napjainkban
A barlang napjainkban nagyon rossz állapotban van, s mivel felügyelete nincs biztosítva sokszor illetlen vendégek járnak be. Ahogy bennebb megyünk, egy forduló után a kripta bejárata következik, melyet homokkőbe vésett domborművek keretezik. Baloldalt egy halált szimbolizáló szárnyas alak található, amely jobb kezében kaszát, bal kezében pedig egy homokórát tart. Jobb oldalon egy hiányos dombormű csokorba fogott eszközöket, mint például egy gereblyét, ágat, ásót és kapát jelenít meg. A kriptába vezető ajtó szemöldökén a következő felirat áll: „Kész 1818 GBL”. A felirat feletti domborművön egy ágon gubbasztó bagoly, a halál és bölcsesség madara őrzi a bejáratot. Eredetileg egy vaskapu védte a sírokat a betolakodóktól, ahova Bethlen Klárát és Bethlen Lajost temették. Az első világháború alatt kirabolták a sírokat és elvitték a házaspár emlékét megörökítő márványtáblákat. A mitológiai szoborcsoport alakjai életnagyságnál is nagyobbak voltak, egyikük guzsalyat, másikuk vasollót tartott a kezében, a középső szőtte az élet fonalát. A szoborcsoportnak a kortársak a csodájára jártak, mára semmi nem maradt belőle.
A kripta előtti kiöblösödés után folytatódik tovább a barlang, a kijárat egy meredek sziklafalra vezet. A kijárat fülkéjének külsején kétsoros verseket véstek a kőbe, melyeket a kopás miatt csak a régi leírásokból ismerjük. Két felirat a következőképpen szólt:
“Irtózatos csendes a sírnak mélysége, Ismeretlen helyet fedez setétsége”,
Kádár József
“Óhajtott nyugalmat csak ez helyen lelhetsz, / Hazádba csak ezen setét úton mehetsz.”
Kádár József
A harmadik feliraton Kádár József szerint:
“Itt lesz düledékké a testnek porfala, / Itt mállik hamuvá, a mi hamu vala”
Kádár József
volt látható, de ez téves, jelenleg ennyi olvasható ki a feliratból:
„Szegény szív (…) / Zűrzavarok után itten fogsz (…)”.
Kádár József
Annak ellenére, hogy a barlangkripták eléggé megrongált állapotban vannak és benőtte a növényzet még mindig látogathatóak.
Lakatos Andrea
A cikk szerepel az Iskolai Történelmi Magazin legutolsó számában. Olvssák/olvassátok a magazint is, a linkre kattintva:
https://iskolaitortenelmimag.files.wordpress.com/2020/12/5-6.-szam.pdf
Leave a Reply